A féltékenység

A féltékenység gyermekkori eredetű, és későbbi megjelenése mindig visszatérés (a pszichológia nyelvén regresszió) a gyermekies-infantilis, éretlen reagálási-megélési mód szintjére. A féltékenység ellenséges és keserű érzésekkel jár együtt, ezek oka az, hogy a féltékenység egyik legfőbb érzelmi gyökere a veszteségérzés, azaz a félelem a veszteségtől: meg akarjuk tartani, ami a miénk, de veszélyeztetve érezzük. Másik fontos érzelmi velejárója a féltékenységnek a harag. A harag eredete pedig, ha még tovább megyünk az okok keresgélésében, a kisebbrendűségi érzés. Annak érzete, hogy kisebb-kevesebb vagyok, mint a számomra fontos másik, akit viszont magamhoz képest felértékelek. A féltékenység az önmagamról alkotott képpel van kapcsolatban. Az a tudat, hogy valaki, akinek a véleménye sokat számít nekem, egy harmadik személyt többre tart vagy többre tarthat nálam, kétségeket ébreszt bennem a saját értékemmel kapcsolatban. A féltékenység tehát saját negatív önértékelésünkkel hozható kapcsolatba. Ha partnerünk viselkedése számunkra azt igazolja, hogy más ember is van olyan értékes, mint mi magunk, netán értékesebb is nálunk, az kétségeket ébreszt, elbizonytalanít.

A játékbaba szerepe

A játékbaba mindig is a gyerekek egyik kedvenc játéka volt. A gyerek a babában saját magát látja, babázás közben feldolgozza megélt élményeit, kifejezi érzelmeit, különböző szerepviselkedéseket tanul és gyakorol. Fontos a baba érzelmi funkciója is, a gyerekek valóságos érzelmekkel ragaszkodnak a babáikhoz. Mindig van ezért egy-két kitüntetett, kedvenc baba, ezek „személye” idővel változik, de a hozzá fűződő érzelmek, ragaszkodás intenzitása nem.

A Játékbaba cikk eredeti verziója

A párterápiáról

Mi a tét?

A sokat emlegetett tétel, miszerint a jó párkapcsolatért dolgozni kell, nemcsak aktivitásra ösztönző figyelmeztetés, amely – a büntető szülőhöz hasonlóan – negatív következményekkel fenyeget lustaság esetén, hanem pozitív üzenetet is hordoz: igenis létezik jól működő, tartós, boldogító párkapcsolat, amelyért lehet tenni, és amely rajtunk áll. A folyamatos odafigyelés élővé, dinamikussá teszi a kapcsolatot, amellyel megelőzhető a párkapcsolatok legnagyobb ellensége: a kiüresedés és a közöny.

Hogyan szabaduljunk meg negatív gondolatainktól?

A gondolataink határozzák meg érzéseinket, és az érzéseink határozzák meg cselekedeteinket. Talán nem is gondolnánk, de folyamatosan egy belső „beszélgetést” folytatunk saját magunkkal (kutatások szerint ez a belső beszélgetés percenként 1300 szót is felhasznál, míg fennhangon a legtöbb ember percenként 150-200 szót képes kimondani), és elménk ezek alapján szervezi meg érzelmi és viselkedéses válaszreakcióinkat. Talán nem is kell mondani, hogy ha e belső beszéd tartalma negatív, az hogyan hat reakcióinkra, érzelmeinkre, lelki közérzetünkre. Hogyan szabadulhatunk meg a negatív tartalmú, önmagunkkal folytatott beszélgetéstől úgy, hogy optimistább, pozitívabb, magabiztosabb emberré válhassunk? A válasz egyszerű, bár kivitelezése már korántsem ilyen könnyű, és főként nem kecsegtet azonnali eredménnyel: ha lecseréljük negatív gondolatainkat pozitívakra!

A jó párkapcsolat 3 alappillére

A hétköznapok sűrűjében nehéz megítélni, hogy a kapcsolatunk milyen állapotban is van, úgy egyébként. Mármint ha a pillanatnyi érzéseinktől eltekintünk, mert azok bizony sok mindent elfednek, felülírnak, sokszor torzítanak. Ha épp haragszunk a párunkra, akkor érezhetjük úgy, hogy semmi nincs rendben, legjobb lenne talán elválni, miközben másnapra a haragnak nyoma sincs, és egész más szemmel nézünk a párunkra. Ha elbizonytalanodnánk, hogy akkor hányadán is állunk, érdemes a következő tényezőket átgondolni; hasznos szemléleti keretet ad, és abban is segít, hogy milyen irányban lenne érdemes közösen változtatnunk

Apaszerep a családban - új apakép és tipikus konfliktushelyzetek

Szociológusok szerint egy újfajta apaminta kialakulásának vagyunk tanúi. Az apává válás lélektani folyamata az elmúlt pár évtizedben lett egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó téma a pszichológiai és szociológiai kutatásokban, ami azt jelezte, hogy a családban betöltött apaszerep fontosságát egyre inkább felismerték és hangsúlyozták. Ami a legújabb jelenség, hogy ez az apaszerep egyre több új, színesebb vonással is bővül, olyan mintázatokkal, amit korábban kizárólagosan a nőies, anyai szerepviselkedésekkel kapcsolódtak össze.

Közös vagy külön kassza? Családi, párkapcsolati pénzkezelési módok

Néhány évtizede, ha egy pár összekötötte az életét, magától értetődő volt, hogy a pénzügyeik is közössé váltak. Ma már nem ilyen egyértelmű a helyzet, a közös gazdálkodástól a külön kasszáig számos változat megtalálható. A gyerektelen pároknál egyre jellemzőbb, hogy mindenki a saját fizetéséből gazdálkodik, a közös költségeket (élelmiszer, lakásfenntartás) pedig felezik. Gyakran a gyerek születése után is gyakran megmarad az enyém-tied szemlélet.

Bulvárpszichológia

Mi a bulvárpszichológia?
A bulvár mint jelző jelentése: populáris, emellett felszínes, sokszor félrevezető tartalmú, szenzációt hajszoló. Olyan írásművekre vagy szellemi termékekre alkalmazzák, amelyek egyszerűsített gondolati tartalmakat közvetítenek, sokszor népszerűséghajhász célzattal. A pszichológiának is megvannak a maga bulvártermékei. A bulvárpszichológiai írások arról ismerszenek fel, hogy közhelyesek, okoskodóak, tele vannak szakszavaknak tűnő kifejezésekkel, fordulatokkal, sokszor általánosítanak, sommásak, evidenciákat mély bölcsességeknek állítanak be. A következő megfogalmazást találtam az egyik idevágó újsággal kapcsolatban, amelyről azt írta a bejegyzés szerzője: „Hangvétele inkább csajbulis fecsegésre hasonlít, némi jólértesültséggel fűszerezve”.

Oldalak