A halogatás pszichológiája

Joseph Ferrari, a chicagói egyetem pszichológus professzorának kutatásából az derült ki, hogy a felnőtteknek mindegy húsz százaléka sorolja magát a krónikus halogatók közé. Érdekes módon az egyetemi hallgatók között az arány jóval nagyobb, hetven százalékos. Az is kiderül a kutatásból, hogy a férfiak magasabb arányban érintettek, mint a nők. Ez az eltérés evolúciós okokkal magyarázható: a gyereknevelés olyan feladatokkal látja el folyamatosan a nőket, amelyek nem tűrnek halogatást, így a nők genetikusan „edzettebbek” e téren.

Nézze vagy ne nézze?

A 2017-es év nagy filmsikere volt az AZ című, Stephen King regényéből készült mozifilm. Bár 18-as karikával ellátott, mégis rengeteg gyerek, kiskamasz látta, sőt lett a film rajongója. Ismerős mesélte, hogy negyedikes (alsós) lánya osztályában egymással versenyeztek a gyerekek, hogy ki nézhette végig a filmet. Ezzel kapcsolatban merült fel a kérdés, hogy most akkor mi is a helyzet a horrorral? Mit tesz a gyerek lelkével? Engedjük? Tiltsuk? Hol húzzuk meg a határt? Esetleg bízzuk a gyerekre?

Internetfüggőség 2. rész: Közösségi oldalak előnyei és árnyoldalai

Az internet elterjedésével hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az online jelenlét a társas kapcsolatok hálózatára is befolyással van: könnyebbé teszi a kapcsolatok kiépítését. Ennek jelentőségét a magánszemélyeken túl különböző cégek, csoportok is gyorsan belátták, így indultak világhódító útjukra a hálózatépítő közösségi portálok.

Az internet csapdájában - internetfüggőség pszichológus szemmel. 1. rész

Sokan kongatják a vészharangot az internet elterjedése kapcsán: a személyes kapcsolatok, a valódi kommunikáció haláláról, de legalábbis vészes sorvadásáról beszélnek. Szakemberek, pedagógusok, társadalomtudósok, szülők, az idősebb generáció tagjai aggodalommal figyelik a szédítő gyorsasággal teret hódító folyamatos netezés, „neten lógás” következményeit .

EMDR

Az EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing – azaz szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás ) egy integratív pszichoterápiás megközelítés, amelyet a traumatikus élmények következtében kialakult problémák kezelésére dolgoztak ki. A WHO az EMDR-t ajánlja leghatékonyabb terápiaként a kognitív viselkedésterápia mellett, mind a gyermekek, mind a felnőttek pszichotrauma-terápiájában.

Érzelem Fókuszú Terápia - ÉFT

Az Érzelmi Fókuszú Terápia (EFT) egy strukturált terápiás megközelítés, amelyet dr. Susan Johnson és Les Greenberg dolgozott ki az 1980-as években. Családokkal és egyénekkel is alkalmazható. Az EFT integratív, humanisztikus-élménycentrikus, rendszerszemléletű megközelítés, célja az érzelmi élmények és az interakciók újrastrukturálása. A kötődéselméletekre épül, a kötődési szükségletekre, az érzelmekre és a közeledés-távolodás folyamataira fókuszál. Célja nem csupán a kapcsolati zavar csökkentése vagy a konfliktuskezelés, hanem egy új, biztonságos érzelmi kapcsolat kiépítése.

A féltékenység

A féltékenység gyermekkori eredetű, és későbbi megjelenése mindig visszatérés (a pszichológia nyelvén regresszió) a gyermekies-infantilis, éretlen reagálási-megélési mód szintjére. A féltékenység ellenséges és keserű érzésekkel jár együtt, ezek oka az, hogy a féltékenység egyik legfőbb érzelmi gyökere a veszteségérzés, azaz a félelem a veszteségtől: meg akarjuk tartani, ami a miénk, de veszélyeztetve érezzük. Másik fontos érzelmi velejárója a féltékenységnek a harag. A harag eredete pedig, ha még tovább megyünk az okok keresgélésében, a kisebbrendűségi érzés. Annak érzete, hogy kisebb-kevesebb vagyok, mint a számomra fontos másik, akit viszont magamhoz képest felértékelek. A féltékenység az önmagamról alkotott képpel van kapcsolatban. Az a tudat, hogy valaki, akinek a véleménye sokat számít nekem, egy harmadik személyt többre tart vagy többre tarthat nálam, kétségeket ébreszt bennem a saját értékemmel kapcsolatban. A féltékenység tehát saját negatív önértékelésünkkel hozható kapcsolatba. Ha partnerünk viselkedése számunkra azt igazolja, hogy más ember is van olyan értékes, mint mi magunk, netán értékesebb is nálunk, az kétségeket ébreszt, elbizonytalanít.

A játékbaba szerepe

A játékbaba mindig is a gyerekek egyik kedvenc játéka volt. A gyerek a babában saját magát látja, babázás közben feldolgozza megélt élményeit, kifejezi érzelmeit, különböző szerepviselkedéseket tanul és gyakorol. Fontos a baba érzelmi funkciója is, a gyerekek valóságos érzelmekkel ragaszkodnak a babáikhoz. Mindig van ezért egy-két kitüntetett, kedvenc baba, ezek „személye” idővel változik, de a hozzá fűződő érzelmek, ragaszkodás intenzitása nem.

A Játékbaba cikk eredeti verziója

A párterápiáról

Mi a tét?

A sokat emlegetett tétel, miszerint a jó párkapcsolatért dolgozni kell, nemcsak aktivitásra ösztönző figyelmeztetés, amely – a büntető szülőhöz hasonlóan – negatív következményekkel fenyeget lustaság esetén, hanem pozitív üzenetet is hordoz: igenis létezik jól működő, tartós, boldogító párkapcsolat, amelyért lehet tenni, és amely rajtunk áll. A folyamatos odafigyelés élővé, dinamikussá teszi a kapcsolatot, amellyel megelőzhető a párkapcsolatok legnagyobb ellensége: a kiüresedés és a közöny.

Hogyan szabaduljunk meg negatív gondolatainktól?

A gondolataink határozzák meg érzéseinket, és az érzéseink határozzák meg cselekedeteinket. Talán nem is gondolnánk, de folyamatosan egy belső „beszélgetést” folytatunk saját magunkkal (kutatások szerint ez a belső beszélgetés percenként 1300 szót is felhasznál, míg fennhangon a legtöbb ember percenként 150-200 szót képes kimondani), és elménk ezek alapján szervezi meg érzelmi és viselkedéses válaszreakcióinkat. Talán nem is kell mondani, hogy ha e belső beszéd tartalma negatív, az hogyan hat reakcióinkra, érzelmeinkre, lelki közérzetünkre. Hogyan szabadulhatunk meg a negatív tartalmú, önmagunkkal folytatott beszélgetéstől úgy, hogy optimistább, pozitívabb, magabiztosabb emberré válhassunk? A válasz egyszerű, bár kivitelezése már korántsem ilyen könnyű, és főként nem kecsegtet azonnali eredménnyel: ha lecseréljük negatív gondolatainkat pozitívakra!

Oldalak