A következő írás egy elkészült, de végül nem megjelent interjú leírása. Úgy gondoltam, itt közreadom, hátha Önök találnak benne valami hasznosat, érdekeset.
- Megváltoztatták-e a szerelemről alkotott felfogását, a munkájával kapcsolatos tapasztalatok? Ha igen, miben változtatták meg?
- A szerelemről alkotott felfogásomat nem, inkább a toleranciámat és a nyitottságomat. Olyan sokféle összefüggésben találkoztam a szerelemmel, és olyan sokféle, sokszínű szerelemmel, hogy beláttam, az élet sokkal változatosabb történeteket hozhat, mint amire korábban számítottunk.
- Ön szerint egy ember életére mennyire hatnak ki a párkapcsolatai?
- Röviden: nagyon. Hosszabban: nagyon változó. A skála széles a párkapcsolatot egyáltalán nem vagy csak kevéssé igénylő, magát igazán egyedül jól érző (szélsőséges esetben skizoid vagy elkerülő személyiségzavaros, középsúlyos esetben szociális fóbiával küzdő problematikus) személyektől a dependens, azaz függő, önállótlan személyiségekig. Természetesen ez életkortól, életszakasztól és életszituációtól is függ, akár ugyanazon ember életében is hullámozhat.
- Lehet élni szerelem és párkapcsolat nélkül is?
- Lehet, kérdés, hogy ez mennyire ad örömet. Öröm és elégedettség nélkül is lehet élni, de minek? Persze, ez is változó, lásd fentebbi pszichés és személyiségproblémák.
- Ha felkeresi Önt valaki, akinek esetleg a párjával vannak problémái, vagy nem tudja túl tenni magát egy szakításon, vagy nem talál magának párt, akkor hogyan tud rajta segíteni?
- Felajánlok számára párterápiát - ha a párja is hajlandó eljönni és dolgozni a kapcsolatukon, vagy ha nem, illetve ha nincs párja, mert éppen az a probléma, rövidebb krízisterápiát vagy hosszabb személyiségfejlesztő-önismereti munkát ajánlok. De egyik esetben sem lehet úgy fogalmazni, hogy én segítek rajta: önmagán fog segíteni az én segítségemmel.
- Pszichológiai szempontból jobb egy viszonzatlan plátói szerelem, mint egy párkapcsolat szerelem nélkül?
- Ilyen pszichológiai szempont nincs. Kinek ez, kinek az kevésbé traumatikus vagy elviselhetetlen. Mindkettőt lehet viszonylag jól és viszonylag rosszul viselni, személyiségtől függően.
- Az emberek mennyire nyílnak meg egy pszichológusnak?
- Változó. A pszichológus feltételezi, hogy aki már egyszer rászánta magát, hogy szakemberhez forduljon, abban van hajlandóság, motiváció arra, hogy a bensőbb érzéseiről beszéljen. Hogy ez még sincs mindig így, annak több oka lehet: pl. hogy az emberek egy része úgy gondolja, a pszichológus feladata „megnyitni” őt, ő maximum csak „odateszi” magát, más dolga nincs is. Ez nagyon nagy közkeletű tévedés. Persze a pszichológus személyiségén, szakértelmén, empátiáján is sok múlik. És mindig vannak olyan esetek, amikor a két személyiség – páciens és pszichológus – nem „passzol”, nem „jön be egymásnak”. Mint a hétköznapi életben, hétköznapi emberek között is sokszor előfordul ez. Ilyenkor mást kell keresni.
- A személyes tapasztalatait is felhasználja a munkája során, vagy inkább a tanultakra hagyatkozik?
- Természetesen felhasználom. Nem is tudnám nem felhasználni, mert nem tudok kettészakadni magán- és szakemberre. Meg aztán hogy lennék akkor hiteles?
- Manapság gyakran emlegetik, hogy egyre több az egyedülálló férfi és nő. Ön szerint helytálló ez a vélemény? Mi lehet az oka?
- Ez így van. Ennek miértjét hosszú lenne kifejteni, szociológiai-gazdasági-pszichológiai-kulturális tényezőket, okokat lehetne hosszan felsorolni. Számomra most fontosabbak a következmények. Megváltoztak a hagyományos nemi szerepek, megváltoztak a párkapcsolatok, az embereket rengeteg olyan külső (média, divat) inger éri, ami az individuális értékekre ösztönöz, ezeket emeli piedesztálra. Elköteleződési válság van a mai fiataloknál, rengeteg a szétesett család, nincs minta a boldog családi életre.
- Általában mi befolyásolja az emberek párválasztási szokásait?
- Saját családja, szüleinek a mintája elsősorban, azután pedig saját tapasztalatai és az előbb említett külső hatások: a tágabb környezet társadalmi és kulturális mintái, média, divat és a közvetlen környezettől – elsősorban barátoktól, kortársaktól - származó minták.
- Pszichológiailag mi a különbség a szerelem és a vonzalom között?
- A szerelem komplex, testi-érzelmi-szellemi szinten megjelenő élményegyüttes, a vonzalom inkább fizikális vagy külsőleges jegyeken alapuló.
- Ön szerint az értelem irányíthatja az érzelmeket, vagy nincs hatalma fölöttük?
- Értelem és érzelem tartósan nem igazán választható el egymástól. Komplexen működünk, nincs értelme az ilyen megkülönböztetésnek. Ha bármelyiket tartósan figyelmen kívül próbáljuk hagyni, az komoly pszichés problémákat okoz.
- Mit gondol arról, hogy egyesek szerint az olyan érzelmek, mint például a szerelem pszichológiai elemzése megfosztja az érzelmet tulajdonképpeni lényegétől azzal, hogy racionalizálni próbálja?
- Lásd előző kérdésre adott válaszom. Mi az, hogy pszichológiai elemzés? Ez így értelmetlen fogalom. Racionalizálni pedig nincs értelme, nem is lehet a szerelmet.
- A pszichológiában vannak olyan elméletek, amelyek konkrétan a szerelemmel kapcsolatosak? Tudna említeni olyat, amelyet érdekesnek tart, vagy amellyel azonosulni tud?
- Igen, vannak szociálpszichológiai vonzalomelméletek – ezek főképp azzal foglalkoznak, hogy hogyan, milyen szempontok alapján választunk párt magunknak. Természetesen minden pszichológiai irányzatnak megvannak az idevonatkozó elméletei a szerelemre, beleértve a biológiaibb alapú pszichiátriai személetet is. Mindegyik elméletnek vannak olyan pontjai, amellyel azonosulni tudok és lényegesnek tartom.
- A pszichológia általában hogyan és milyen szempontból közelít a szerelem és a párkapcsolat problémájához?
- A pszichológiának rengeteg ága van, mindegyik más szempontból. (Pszichoanalízis, kognitív pszichológia, individuálpszichológia, humanisztikus, egzisztencialista stb. - ezen túl különböző módszerspecifikus terápiás megközelítések is vannak.)
- Mióta pszichológiával foglalkozik, könnyebben megoldja a problémákat, és konkrétabban a párkapcsolati problémákat?
- Hogy könnyebben-e, azt nem tudom, de azt igen, hogy máshogy. Komplexebben rálátva. És magamról is sokat tanultam a pszichológiának köszönhetően.
- Pszichológus szemmel nézve, mik azok a legfontosabb dolgok, amik kellenek egy boldog párkapcsolathoz? Magánemberként mit gondol erről?
- Érzelmek, elköteleződés, felelősségvállalás, érett személyiség, jó kommunikációs és konfliktuskezelési képesség.
- Ön szerint mi a leggyakoribb hiba, amit az emberek elkövetnek a párkapcsolataikban?
- Nem beszélik meg egymással a problémáikat, és nem figyelnek oda egymásra, nem tudnak szempontot váltani. Csak a saját nézőpontjukból képesek látni a történéseket. Még egy gyakori hiba: túlzottan „ alámennek”, alárendelődnek a párjuknak.
- Ön szerint igaz az, hogy a szerelem állapota maximum 30 hónapig tart, utána átalakul szeretetté?
- Ez attól függ, hogy hogyan definiáljuk a szerelmet és a szeretetet. De az biztos, hogy az érzések kisebb-nagyobb átalakuláson mennek keresztül, de ez minden érzelemmel így van az életben.
- Hisz abban, hogy mindenkinek van egy ideális párja? Kérem, indokolja is meg a válaszát!
- Nem egy van, hanem több lehetséges. Az, hogy ideális lesz-e a választottunk, az rajtunk is múlik, és azon, hogy hogyan definiáljuk a magunk számára az ideálist. Abban nem hiszek, hogy lenne eleve elrendelt, erre predesztinált igazi.
- Szokta elemezni a saját vagy a környezetének érzelmeit és megnyilvánulásait?
- Igen.
- Van olyan könyv, film vagy műalkotás, ami az Ön számára kifejezi a szerelem lényegét? Ha van, akkor miért pont azt választotta?
- Több rám nagy hatást tevő fontos film is van, most a Csodás álmok jönnek jut eszembe Robin Williamssal. Azért ez a film, mert a szerelem több lényeges szempontjáról és a stádiumairól is szól: elköteleződésről, hűségről és elengedésről is.
- Le lehet írni a szerelmet pszichológiailag? Esetleg visszavezethető biológiai (agyi) folyamatokra?
- Lásd erről az elméletekről írottakat. A biológiai alapú orvosi pszichiátria agyi folyamatokat is azonosít, nyilván a szerelem ennél jóval több, komplexebb.
- A szerelmes ember állapota hasonlítható ahhoz, mint mikor valaki drogot fogyaszt, vagy egyes patológiás esetekhez?
- Igen, van hasonlóság. Ún. módosult tudatállapot ez is, sajátos biokémiai és pszichológiai folyamatok indulnak el.
- Ön szerint mi a szerepe az ember életében a szerelemnek és a párkapcsolatnak?
- Alapélmény, az egyik legfontosabb élményünk és közegünk az életben. Öröm- és energiaforrás, életszerep, mikrokörnyezet.