Közös vagy külön kassza? Családi, párkapcsolati pénzkezelési módok

Néhány évtizede, ha egy pár összekötötte az életét, magától értetődő volt, hogy a pénzügyeik is közössé váltak. Ma már nem ilyen egyértelmű a helyzet, a közös gazdálkodástól a külön kasszáig számos változat megtalálható. A gyerektelen pároknál egyre jellemzőbb, hogy mindenki a saját fizetéséből gazdálkodik, a közös költségeket (élelmiszer, lakásfenntartás) pedig felezik. Gyakran a gyerek születése után is gyakran megmarad az enyém-tied szemlélet.

Bulvárpszichológia

Mi a bulvárpszichológia?
A bulvár mint jelző jelentése: populáris, emellett felszínes, sokszor félrevezető tartalmú, szenzációt hajszoló. Olyan írásművekre vagy szellemi termékekre alkalmazzák, amelyek egyszerűsített gondolati tartalmakat közvetítenek, sokszor népszerűséghajhász célzattal. A pszichológiának is megvannak a maga bulvártermékei. A bulvárpszichológiai írások arról ismerszenek fel, hogy közhelyesek, okoskodóak, tele vannak szakszavaknak tűnő kifejezésekkel, fordulatokkal, sokszor általánosítanak, sommásak, evidenciákat mély bölcsességeknek állítanak be. A következő megfogalmazást találtam az egyik idevágó újsággal kapcsolatban, amelyről azt írta a bejegyzés szerzője: „Hangvétele inkább csajbulis fecsegésre hasonlít, némi jólértesültséggel fűszerezve”.

Házassági és gyermekvállalási felkészítő program

Kedves Látogatóim!

Felhívom szíves figyelmüket, hogy két új programot indítottam kifejezetten házasodás és gyermekvállalás előtt álló párok részére. Természetesen a programra jelentkezhetnek már házas és gyermekes párok is, azt gondolom számukra is hasznos tanácsokat tudok adni.

A tematikák itt érhetők el:

Gyermekvállalási felkészítés, tanácsadás
Házassági felkészítés, tanácsadás

Várom Önöket!

Csodavárás 2. A halálra éheztetett agárdi kisfiú esete. Korunk mitológiái, fényevés, parapszichológia, ezotéria

Korábban írtam egy blogbejegyzést arról, hogy az emberek egy része azonnali megoldást, „csodát” vár a pszichológustól, anélkül, hogy ő maga aktívan tenne valamit a saját érdekében. Az okot egyfajta mágikus gondolkodásra vezettem vissza, ami az ember kultúrtörténete során a kezdetektől jelen van. Csakhogy most, a tudományos gondolkodás korában ez a beállítódás már más szerepet tölt be, mint amikor az őskori ember – vagy akár a jelenkori természeti népek - mindennapjait áthatotta a mágia. Az önmagukban bizonytalan, magukat tehetetlennek, kiszolgáltatottnak megélő, másra hagyatkozó emberek pszichés szükséglete ez.

A csodavárásról

Sokszor tapasztalom, hogy a pszichológushoz forduló kliensek egy része egyfajta „csodavárással” megy el a szakemberhez. Mintha azzal, hogy elment az első ülésre, a maga dolgát el is végezte volna. Úgy tűnik, mintha olyan kimondatlan elvárás lenne e mögött, hogy „itt vagyok, oldd meg az életem, ez a te dolgod, én az egésznek maximum csak passzív résztvevője szeretnék lenni”. Az ilyen kliens úgy gondolja, hogy a pszichológus vagy pszichiáter majd ettől kezdve hatékonyabb sínre állítja az ő életét, és ami elromlott, majd varázsütésre megjavul.

Szájra puszi családban

Nemrégiben levelet kaptam, amelyben a kérdés feltevője aziránt érdeklődik, hogy egészségtelen, természetellenes viselkedés-e az, ha a szülő, kiváltképp az apuka szájra puszival búcsúzik vagy üdvözli gyermekét. Árt-e ez, és ha igen, mennyiben a gyermek pszichoszexuális fejlődésének. A jelenség egyébként mindennapos, és utánaolvasva a témának, számos internetes fórumon is találkoztam pro és kontra érvekkel – tehát számos embert foglalkoztat ez a téma.

Oldalak